Megvan megállapodás az EU vezető pozícióról – számolt be a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kedden három, a tárgyalásokat ismerő forrásra hivatkozva. Az Európai Parlament három mérsékelt frakciója végül döntésre jutott az Európai Bizottság, az Európai Tanács és a külügyi főképviselő személyeiről. A paktumot Donald Tusk, Olaf Scholz, Pedro Sanchez és Emmanuel Macron járta ki.
Ursula von der Leyen egyre nehezebben biztosítja magának a kellő támogatottságot, hogy másodjára is az Európai Bizottság elnöke lehessen. A reményei szerint őt támogató három párt egyike, a Renew Europe sorra veszíti el képviselői helyeit az Európai Parlamentben. A liberálisok 102 helyről mindössze 74-re zuhantak, és a kemény jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) megelőzték őket, így már a harmadik legnagyobb frakcióvá léptek elő – számolt be a Politico.
Külön európai parlamenti frakció létrehozását tervezi az Alternatíva Németországnak (AfD) párt, amelynek a Mi Hazánk is tagja lenne – írja a Der Spiegel.
Andrej Babiš volt cseh miniszterelnök ANO nevű pártjának hét képviselője elhagyja a liberális Újítsuk meg Európát (Renew Europe) frakcióját – írja a Politico.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a hírek szerint késlelteti egy hivatalos uniós jelentés elkészítését, amely bírálja Olaszországot a médiaszabadság korlátozásáért, mivel a római kormány támogatását kéri második ciklusához. Négy tisztviselő szerint az éves jogállamisági jelentést, amelyet július 3-án kellene jóváhagyni, elhalasztották az új bizottság várható őszi kinevezéséig. Brüsszelben felmerült a vád, hogy a halasztás politikai indíttatású, mivel von der Leyen újraválasztási pályázatához olyan uniós vezetők támogatására van szüksége, mint Giorgia Meloni olasz miniszterelnök. Az EB-elnök második ciklusát bukhatja az ügy miatt.
Átalakul az Európai Parlament, ráadásul ahogy a magyar kormánypártok remélték, erősödtek a keményvonalas jobboldali pártok. A Magyarországgal sokszor a végletekig kritikus, a magyar uniós források visszatartásáért még az Európai Bizottságot is perre vivő EP-ben a valódi súlyponteltolódás így is elmaradt. Maga a Fidesz-KDNP két képviselői helyet vesztett, de 11 darab mandátumával vonzó lehetne több frakciónak is, azonban sok szélsőjobboldali európai párt sem látná őket szívesen. A blokkolt magyar uniós források visszaszerzésében az Európai Parlament nem lett szövetséges.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében a forint gyengülésének okait kerestük Török Zoltánnal a Raiffeisen Bank vezető elemzőjével. A második blokkban arról volt szó, hogy mit is jelentenek az Európai Parlamenti választások eredményei Ursula von der Leyen szempontjából, segíti vagy éppen gátolja az újrázását. Erről Szabó Dánielt, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük.
Az Európai Unió 27 országában tartották csütörtöktől vasárnapig az európai parlamenti választásokat. Bár az EP-választások közvetlen közjogi következménnyel nem járnak, több országban jelentős politikai változásokat okoztak az eredmények. Európa legnépesebb országában és vezető gazdaságában, Németországban súlyosan meggyengült a kormánykoalíció, és második helyre jött fel a szélsőjobboldali AfD. Az EU második számú vezető tagállamában, Franciaországban pedig Emmanuel Macron pártja akkora vereséget szenvedett, hogy az elnök feloszlatta a nemzetgyűlést, amivel egyben a kormány is megbukott, és új választások következnek. Ami az EP-választások összképét illeti: az Európai Parlamentben szemmel látható a jobbra tolódás, de igazi jobboldali áttörés nem következett be. Továbbra is a centrista pártok vezető szerepe körvonalazódik, az Európai Néppárt győzelme pedig azt jelenti, hogy Ursula von der Leyen jó eséllyel folytathatja az Európai Bizottság élén.
Szivárognak az európai parlamenti választások eredményei az uniós tagországokból. Emmanuel Macron francia elnök pártja nagyon rosszul szerepelt, Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése egyértelmű győzelmet aratott. Macron feloszlatta a Nemzetgyűlést, új választások jönnek, a kormány megbukott. Belgiumban országos választásokat is tartottak, ahol rosszult szerepelt Alexander De Croo miniszterelnök pártja, aki ezért lemondott posztjáról. Lengyelországban az exit pollok szerint Donald Tusk kormányfő Polgári Koalíciója győzelmet aratott. Németországban nagyot buktak az Olaf Scholz vezette kormánykoalíció pártjai, hárman összesen szereztek 31 százalékot, míg a legfőbb ellenzéki erő, a CDU/CSU 30 százalékot ért el. 16 százalékkal – országos választáson először – második helyre futott be a szélsőjobboldali AfD. Szlovákiában a vezető ellenzéki erő, a liberális Progresszív Szlovákia szerezte meg az első helyet 27,81 százalékkal, Robert Fico miniszterelnök pártja, a Smer 24,76 százalékon végzett. A felvidéki magyaroknak nem lesz politikai képviselete az EP-ben, mivel a Magyar Szövetség 3,88 százalékával nem érte el az 5 százalékos küszöböt.
Mintegy 1 egységgel erősödött a vasárnap éjjeli illikvid kerekedésben a forint az euróval szemben 390,3 körülig az önkormányzati és EP-választási eredmények mellett.
Szinte végleges eredmények vannak már a spanyol EP-választásokon (99,6%-os feldolgozottság), és így kiderült, hogy a spanyol néppárt a 61-ből 22 mandátumot szerzett meg.
A Transtelex arról ír, hogy egy exit poll szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elérte a bejutáshoz szükséges 5 százalákos szavazatarányt, ezáltal kettő képviselőt is küldhet az Európai Parlamentbe.
Mandátumbecslést tett közzé a Politico az Európai Parlament összetételére vonatkozóan: a várakozásoknak megfelelően az Európai Néppárt (EPP) szerezte meg a legtöbb helyet.
Az osztrák közszolgálati média, az ORF arról számolt be, hogy a becslések szerint a szélsőjobboldalhoz sorolt Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) végezhetett az első helyen a szavazatok 27 százalékával. Ezzel az Identitás és Demokrácia (ID) nevű EP-frakció alapítói közé tartozó szabadságpártiak zsebelhették be a legtöbb, hat mandátumot a nyugati szomszédunkban.
Megkezdődött az amerikai földrész magyar külképviseletein az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választása helyi idő szerint szombat reggel; a külképviseleteken 1293-an voksolhatnak.
Megkezdődtek az európai parlamenti választások az Európai Unióban, elsőként csütörtök reggel Hollandiában nyíltak meg a szavazóhelyiségek.
Orbán Viktor miniszterelnök az Il Giornale című jobboldali olasz napilapban kedden megjelent interjúban kijelentette, hogy a Fidesz csatlakozni akar az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaládjához az Európai Parlamentben, amelynek elnöke Giorgia Meloni.
Június 6-ától 9-ig zajlanak az európai parlamenti választások, melynek során 27 országban tartanak egyidejűleg választásokat. Körképünkben megnézzük, mi a politikai helyzet a tagállamokban, elsősorban arra fókuszálva, melyik országból hány mandátumra számíthatnak a nagy európai pártcsaládok.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kemény küzdelemmel néz szembe a második hivatali ciklusa biztosításáért, mivel az Európai Parlamentben több lehet az ellensége és a barátja. Ahhoz, hogy von der Leyen maradhasson a végrehajtó testület élén, az Európai Tanács asztalánál ülő 27 uniós vezető minősített többségének támogatását kell megszereznie, és 720 európai parlamenti képviselő legalább 361 szavazatát kell megszereznie ahhoz, hogy megerősítse a vezetők döntését.
A kormány reális forgatókönyvnek tartja, hogy a NATO és Oroszország között direkt konfrontáció valósul meg - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, aki szerint Oroszország átállította gazdaságát háborús üzemmódba és az idő az ő oldalukon áll. A politikus arról is beszélt, hogy a háború 7000 milliárd forinttal szűkítette a kormány költségvetési mozgásterét, de arról is kérdeztük, hogy amennyiben a helyzet rendeződne, akkor az így felszabaduló forrásokkal mit kezdene a kormány. Jelezte azt is továbbá, hogy Magyarország már tavaly teljesítette a védelmi kiadásokra vonatkozó NATO-elvárást. Mindezek mellett a beszélgetés során szóba kerültek az EU-források, a gazdasági kilátások, Donald Trump amerikai elnökjelölt, a blokkosodás, valamint az európai gazdaság esélyei.
Joe Biden visszalépését követően.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Örülhet neki a tech szektor?
Úgy látszik, nyaralnak a lakossági befektetők.
A jegybank cikkében nem szerepelnek olyan kifejezések, mint adó, illeték vagy kormány.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
